Az amerikai Universal Audio (UAD) cég neve legtöbbeknek a DSP alapú plug-in effektekről lehet ismerős, de a cég története valójában sokkal korábban kezdődött, mielőtt akármilyen digitális technológia megjelent volna. A stúdiózás történetében legendás Bill Putnam alapította a céget még 1958-ban és többek között olyan, a mai napig nagy becsben tartott termékek fűződnek ehhez az időszakhoz, mint a 610-es, csöves előerősítő, vagy a 1176-os kompresszor. A cég később beolvadt egy nagyobb vállalkozásba, de 1999-ben az alapító fiai (Bill Jr. és Jim) újraélesztették és az ekkor megszerzett Kind of Loud Technologies szoftver cég technológiájára alapozva kezdték el a vintage analóg effektek megvalósítását szoftver formában, külön processzort (DSP) tartalmazó hardver kártyákra. A cég hardver formában a legendás 1176LN és a Telectronix LA-2A kompresszorok gyártását is elkezdte, majd 2012-ben mutatták be első Apollo hangkártyájukat. Azóta ezekből több sorozat is megjelent, mindegyikük DSP-t is tartalmazott, azaz a már említett plug-in emulációk magán az audió interfész eszközön képesek voltak futni. Az Apolló hangkártyák is nagyon ismertek és elismertek lettek, azonban ezek közül még a legkisebb is jóval a belépő szintű, más cégek által a kezdőknek, otthoni stúdióknak szánt eszközök szintje fölött van.

A Volt hangkártya családdal most erre a piacra is kínál eszközöket az Universal Audio. Összesen ötféle kiépítésben kaphatók az USB-s hangkártyák és nem tartalmaznak DSP chipet. Viszont mindegyikben így is kapunk valami pluszt az alap szolgáltatások és a Universal Audio cégtől megszokott magas hangminőség mellé.

Kezdjük a legkisebbel, ez a Volt 1. Egy bemenetet tartalmaz, ami kombinált XLR / TRS formátumú, azaz mikrofon vagy vonalszintű jelet fogadhatunk itt, az utóbbi esetében egy külön gombbal (INST) hangszer érzékenységre válthatunk. Mikrofon használatánál kapcsolhatunk fantom feszültséget (48V) és egy külön gombbal (DIRECT) visszaadhatjuk a beérkező mikrofon vagy hangszer hangot a fülhallgatóba vagy monitor kimenetre, így egyszerűen biztosítva a késésmentes monitorozást.

A bemeneti érzékenységet állító potméter mellett találunk egy VINTAGE feliratú gombot, amivel egy csöves előfok (a már említett 610-es) emulációját kapcsolhatjuk be. Ezzel a csöves technológiához hasonló telítettséget vagy akár torzítást érhetünk el. A készülék hátoldalán a két kimenetet 6,3 mm-es jack formában találjuk, itt foglal helyet a két MIDI csatlakozó is és az USB-C kijárat. Ez utóbbi táppal is tud szolgálni, de egy külön 5 V-os bemenet is rendelkezésünkre áll. Érdemes megjegyezni, hogy mindegyik Volt eszköz esetében egy kapcsolóval lekapcsolhatjuk a feszültséget, ami nem megszokott ilyen hangkártyáknál. Ez azért jó, mert így bedugva hagyhatjuk az USB-be a kártyát és nem fog világítani, ha az asztali gépet kikapcsoljuk. (Az USB csatlakozón olyankor is van áram.)

A család következő tagjára, ami a Volt 2, túl sok időt nem vesztegetünk, hiszen az egyetlen különbség az eddig elmondottakhoz képest az, hogy itt két, minden tekintetben megegyező és külön kezelhető bemenetet kapunk. Így ezzel a hangkártyával már sztereó vagy kétcsatornás felvételt is készíthetünk, ilyen például, ha egy éneket és egy akusztikus gitárt rögzítünk egyszerre.

A sorozat következő három tagjának – Volt 176, Volt 276, Volt 476 – az a közös plusz tulajdonsága, hogy vintage kompresszor hangzást is alkalmazhatunk a bemenetre. Az analóg áramkörrel emulált kompresszor a szintén már említett 1176-os. Ezt is külön gombbal kapcsolhatjuk be és háromféle fix beállítás közül választhatunk (többször nyomva az említett gombot.) Ez persze nem jelent olyan kezelhetőséget, mint egy teljes kompresszor felület, de ez kezdők esetében kifejezetten előny is lehet. A VOC, GTR és FAST, azaz ének, gitár és gyors beállítások sok mindent lefednek, így szinte minden szituációra kapunk használható állapotot. Ennek a három Volt modellnek egyébként a fazonja is kicsit más. Míg a Volt 1 és Volt 2 esetében minden kezelőszerv az előlapon volt, itt most ezek a dobozok tetejére kerültek. Ezen kívül a házak fa oldallapot kaptak, ezzel is erősítve a vintage kinézetet. A Volt 176 esetében egy bemenetünk lehet, erre alkalmazhatjuk a 1176 kompresszor emulációját. Érdemes megjegyezni, hogy bemeneti és kimeneti műszerekből is pontosabbat kapunk itt, mint a Volt 1 esetében. Míg ott csak egy zöld és egy piros LED szolgált erre a célra, addig itt egy öt LED-ből álló sor, ráadásul a kimeneten oldalanként van ennyi.

A következő modell, a Volt 276 megint csak abban különbözik, hogy két, egyenértékű bemenetet kapunk, külön kapcsolható 1176 emulációval.

A legnagyobb modell, a Volt 476 esetében azért már több lényeges különbségről is beszélhetünk. Az első és legfontosabb az, hogy itt már négy bemenetet és négy kimenetet kezelhetünk. A négy bemenetből csak kettő képes mikrofont is fogadni és csak ezek rendelkeznek a 610 és 1176 emulációkkal. A hátlapon található LINE 3 és LINE 4 bemenetek csak vonal szint fogadására használhatóak. A négy vonal kimenet mellett itt egy külön MONITOR kimenetet is találunk. A készülék fedőlapján itt már nincs DIRECT gomb, hanem négy külön gombbal (OUT 1-2, OUT 3-4, IN 1-2, IN 3-4) kapcsolhatjuk, hogy mit is halljunk a fejhallgató vagy monitor kimeneten. A Volt 476 esetében az USB mellett már külön tápot kell használnunk. A Volt hangkártyák egyébként Class Compliant USB eszközök, így driver szoftver nélkül is használhatóak például tabletekkel is.

Fontos megjegyezni, hogy akármelyik Volt eszköz megvásárlásával egy jelentős szoftver csomagot is kapunk. Ezek nem az Universal Audio termékei, de több neves gyártót is megtalálunk a listában. Nagyon jó gitár és basszusgitár erősítő szimulációk a Softube és a Plugin Alliance cégektől, az Ableton Live Lite változata, a Melodyne Essential, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

A Volt hangkártyák november végétől már kaphatók lesznek, azt hiszem érdemes lesz majd ezeket is figyelembe venniük azoknak, akik hangkártyát vásárolnának a közeljövőben.

További Universal Audio interface-ek